Nézem a különböző csoportokat, ahol leginkább nők tesznek ki magukról szelfiket, jó reggeltet, estét, napot, bármit kívánva. Valóban ennyire kétségbeesve keresik a nők a férfit? Hogy már idáig fajultak a dolgok? Nyilvános csoportokban, nyilvános fotókon keresztül bíznak a csodában, vagy bíznak…
Fáradt vagyok. Jól eső fáradtság vette át rajtam a hatalmat. Bár évek óta lovagolok, Isten, sors, Univerzum most vezérelt egy olyan csapatba, ahol úgy érzem, megleltük a helyünket. A gyermekem, a lovam és én.
Mindig elcsodálkozom, hogy a lovak mennyi mindenre is megtanítják az embert. Ők az élet…
Manapság elég sokszor belebotlani a neten olyan írásokba, ahol férfiak, és nők magyarázzák, miért is szinglik még, egymást hibáztatva. Aztán ahogy lenni szokott, a hangosabb tábor békében hátradől, hogy akkor nyert.
Talán nem egymásban, vagy a másik félben kellene keresni a hibát. Talán nem.…
Vezetek. Némán. Most még a gondolataim is elhalkultak. Nézem az utakat, ahogyan a szél beterítette falevelekkel azokat. És azon gondolkodom, milyen észrevétlenül érkezett meg az ősz. Szépen, halkan. Az egyik pillanatban még nyár volt, ezer ágra sütött a nap, a következő napon már az időjárás is…
Egyedül nevelem a gyermekemet immár hosszú hosszú évek óta. Divatos szóval fogalmazva szingli vagyok. Nem divat szingli, így alakult. Nagy baráti és kollegális megbeszélések sokszor jutnak el addig, amíg szóvá teszik egyedülállóságomat. A férfiak többsége szerint, én határozott vagyok, sokszor túl…
Nap, mint nap lehet olvasni a facebookon leginkább arról, hogy mi az, ami hiányzik a mai nőkből. Arról már sokkal kevesebbet, mi hiányzik a mai férfiakból? Nem gondolkodtam még soha ezen, hiszen, hogyan is mondhatnám én meg, vagy felelhetnék én erre a kérdésre? Egy hétköznapi nő vagyok, aki egyedül…
Csípős volt a reggel. Bár még csak augusztus közepén járunk, mintha már beköszöntött volna az ősz. Már éjjel nem lehet nyitva hagyni az ablakokat, hogy a város megszűnő zajában hallani lehessen az éjszaka hangjait. Korán ébredtem. A lelkemig hatolt a hideg. Nem terveztem mára semmit, csak a…
Csend van. ÉS most szeretem ezt a csendet. Bár még a délelőtt is gyerekcipőben jár, mégis a csend ölel körbe. Ritkán vannak ilyen pillanatok. Amikor hallgatni lehet a csendet. A gondolataim sem kavarognak. Rend van bennem. Az elmúlt héten végre sikerült megtennem minden olyan dolgot, amelyeket már…
Visszatértem az életbe... a saját életembe. Szeretem ezt az életet. Napok óta nem hagy nyugodni egy gondolat. Elmentem orvoshoz. Messziről kerülöm őket, most mégis elmentem. Jól érzem magam, nem ez vezérelt, hogy meglátogassam őt. Mikor megkérdezte hány éves vagyok, akkor szembesültem igazán, hogy…
Sietnem kellett. Állok a lakásom kellős közepén és azt sem tudom, hogyan is kezdjek hozzá a nagy rendrakáshoz. Fejvesztve próbálok valamit kezdeni a helyzettel. Pedig csak két napja nem csináltam semmit! Tíz perc őrületes kapkodás után megálltam egy percre, és mély levegőt vettem. Oké.. ez így nem…