Léleksuttogó

Életről, lélekről


2018. nov 15.

Közömbösek országa... avagy az utolsó csillagszóró

írta: Kata Vank
Közömbösek országa... avagy az utolsó csillagszóró

Sötétedik. Még csak fél öt, de lassan sötét van. Nem tesz jót a lelkének, mert a sötétben sokat gondolkodik. Mást sem tesz, csak gondolkodik. Hogyan oldja meg a gondját? Mi  lesz majd Petivel? Már nem sír. Talán elsírta az összes könnyét. Vagy már nem képes sírni. Sírt ő eleget, mégsem változott…

Tovább Szólj hozzá

halál fájdalom félelem gyermek szenvedés érzések édesanya

2018. okt 29.

Magányos órák... avagy édesanyámra várva

írta: Kata Vank
Magányos órák... avagy édesanyámra várva

Sokszor eszembe jut ő. Vajon, mi lehet vele. Sok sok éve már, hogy nem találkoztunk, sok sok éve már, hogy nem tudom, merre vitte sorsa.  Nem akart engem. Mindig kihangsúlyozta, ha összevesztünk, hogy csak "véletlen" gyerek vagyok, egy olyan apától, akit sosem szeretett, sosem ismert. Egyéjszakás…

Tovább Szólj hozzá

gyermek boldogság megbocsátás édesanya

2018. máj 20.

És akkor most gyűlöljük az egyedülálló anyákat...

írta: Kata Vank
És akkor most gyűlöljük az egyedülálló anyákat...

Talán eddig szerencsés voltam, vagy tudatosan próbáltam meg kizárni az életemből, az életünkből a gyűlöletet, ami árad felénk minden irányból. Vagy talán eddig annyira a saját kis zárt világomban éltem, hogy egyszerűen nem törhetett be a gyűlölet az életünkbe.  Aztán szembesülnöm kellett vele,…

Tovább Szólj hozzá

élet agresszió gyermek édesanya

2018. máj 14.

Neveljük már a kölkeinket!

írta: Kata Vank
Neveljük már a kölkeinket!

Felháborodtam. Nem kicsit, nagyon. A világ tele van fiatalokkal, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, és az életükkel. A világ tele van fiatalokkal, akik hozzászoktak, hogy következmények nélkül megtehetnek mindent, és bármit.  Igen! Tudom! Liberális nevelés! De ez a szóösszetétel is magában…

Tovább Szólj hozzá

gyereknevelés agresszió zaklatás édesanya

2018. feb 18.

Levél Istenhez...

írta: Kata Vank
Levél Istenhez...

Drága Isten! Mondd létezel? És, ha igen, hol vagy? És merre jársz? Valóban mindent látsz? Akkor miért engeded, hogy ennyi rossz történjen a világban, az életben, az életemben? Mondd Isten! Tényleg létezel? Vagy csak kell valami, amibe kapaszkodhatunk, ha úgy érezzük nincs erőnk, és nem bírjuk…

Tovább Szólj hozzá

élet fájdalom gyermek boldogság szenvedés remény szeretet édesanya Isten

2018. feb 15.

Perifériára szorult gyerekek

írta: Kata Vank
Perifériára szorult gyerekek

Vannak beszélgetések, amelyek mélyen megérintik az embert. Ez most olyan volt. Egyébként is próbáltam kiutat találni egy helyzetből, amibe belevesztem. Csak ültem, néztem az embereket, néztem a parkot. Csak szerettem volna kiüríteni az elmém és megoldást találni valamire, ami hetek óta kételyek…

Tovább Szólj hozzá

fájdalom gyermek remény továbbtanulás kitartás periféria édesanya

2018. jan 28.

A dögkúttól az orvosi egyetemig... avagy legalább a fattyú meghal!

írta: Kata Vank
A dögkúttól az orvosi egyetemig... avagy legalább a fattyú meghal!

Vannak történetek, amelyek megérintik az ember szívét és lelkét. Vannak történetek, amelyek a bennük rejlő végtelen drámaiság ellenére reményt és hitet adnak. Mert még él a világban a jó! Csak sokkal csendesebb, mint a rossz. Vannak emberek, akik nap mint nap felkelvén mennek és teszik a hivatásuk.…

Tovább Szólj hozzá

hazugság orvos gyermek hit remény múlt csoda hivatás édesanya fattyú Isten

2018. jan 12.

Elindultam megkeresni az édesanyámat, de már csak a sírját leltem meg ...

írta: Kata Vank
Elindultam megkeresni az édesanyámat, de már csak a sírját leltem meg ...

Egy történet, amelyet az élet írt. Egy történet, amely maga a szeretet, a benne rejlő fájdalmak ellenére is.  A nevelőanyám és apám sosem titkolták előlem a származásom, sosem tagadták, hogy nem vér szerinti gyermekük vagyok. Tiszta szívükből szerettek, és mindent megtettek értem. Mindent. A lehető…

Tovább Szólj hozzá

halál fájdalom titkok múlt édesanya

2017. okt 30.

Édesanyám sírjánál jártam....

írta: Kata Vank
Édesanyám sírjánál jártam....

Késő este van. Tombol a szél. Nézem, ahogyan a hatalmas fenyőfát szalmaszálként hajlítja meg. A hatalmas fenyő pedig engedelmeskedik az erőnek, amely újra és újra lecsap rá.  Tudom, hogy aggódnom kellene, most mégis ott állok a teraszon és csodálom a természet erejét, és csodálom a…

Tovább Szólj hozzá

élet halál fájdalom boldogság béke remény szeretet sír rohanás édesanya illúziók

2017. sze 20.

Búcsú anyukámtól.... Egy üzenet a síron túlról

írta: Kata Vank
Búcsú anyukámtól.... Egy üzenet a síron túlról

Csak ülök a Duna partján. Potyognak a könnyeim. Nem akarok már erős lenni. Utat akarok engedni a fájdalomnak. Csak sírok és sírok. A csónak már útjára indult. Egy csónak, amely édesanyám hamvait viszi, eleget téve utolsó kívánságának. Én pedig ülök a Duna partján, és potyognak a könnyeim. Siratom…

Tovább Szólj hozzá

búcsú halál fájdalom édesanya