Csak ülünk egymás mellett. Sem ő, sem én nem beszélünk, csak nézzük az embereket. A néni úgy nyolcvan éves lehet. Egész lényéből árad valami megfoghatatlan szeretet. Mintha egy angyal ült volna le mellém. Aztán meghallgatva élete történetét, már biztosan tudtam, igen, ő egy angyal, aki azért jött…
Csak ülök a csillagok alatt, és nézem az eget. Sosem hittem volna, hogy ennyire hosszú tud lenni két hét.
Már régóta láttam, hogy valami nem jó. A bőrelváltozások egyre csúnyábbak lettek. Törődtem velük, persze, hogy törődtem, hiszen még tudom, hogy van dolgom ezen a Földön. A legfontosabb, hogy…
Késő este van. Tombol a szél. Nézem, ahogyan a hatalmas fenyőfát szalmaszálként hajlítja meg. A hatalmas fenyő pedig engedelmeskedik az erőnek, amely újra és újra lecsap rá. Tudom, hogy aggódnom kellene, most mégis ott állok a teraszon és csodálom a természet erejét, és csodálom a…
Csak ülök a Duna partján. Potyognak a könnyeim. Nem akarok már erős lenni. Utat akarok engedni a fájdalomnak. Csak sírok és sírok.
A csónak már útjára indult. Egy csónak, amely édesanyám hamvait viszi, eleget téve utolsó kívánságának. Én pedig ülök a Duna partján, és potyognak a könnyeim. Siratom…
Anyukám halála óta most kezdem érezni, hogy megbékélek... elfogadom... beletörődöm. Fáj.. nagyon. Fáj a múltunk, a jelenünk, és egy olyan jövő, amely már soha nem lesz a miénk. Sokszor gondolok rá. Sokszor eszembe jut, hogy szeretnék vele beszélni, megkérdezni a véleményét, elmesélni neki, mi…
A nap már réges régen nyugovóra tért. Az éjszaka csendjében pihenni próbál a lelkem. Csak ülök a teraszomon, és nézem a semmit, nézem a sötétséget, és hallgatom a csendet. Sosem gondoltam volna, hogy a csendnek ilyen gyönyörű hangja van. Próbálom kiüríteni az elmém, nem gondolni semmire, csak átadni…
Lomisnak álltam. Vajon, hogyan és miért adja a fejét arra valaki, hogy mások által kidobott lomokat átnézve, kincseket kutasson, és sokszor találjon? Van, aki megélhetésért teszi, van, aki kedvtelésből. Vannak a kulturáltak, akik nem dobálnak szét semmit, és vannak az erőszakosak, akiknek jobb, ha…
Kora reggel van. Ülök a teraszomon, és hallgatom az ébredező város zaját. Szeretem a levegő illatát. George kutyusom rohangál a kertben, élénken őrzi otthonát. Néha odarohan a kerítéshez, ugat kettőt, körbenéz, majd rohan tovább.
Csak iszom a kávém, nem gondolok semmire. Nézem George-t és…
Tombol a vihar. Aludni szeretnék, de képtelen vagyok. Csak ülök a teraszon, és nézek a semmibe. Fáradt vagyok. Valahol, valamikor elfáradtam. Szeretnék összeomlani, szeretnék sírni. De nem tehetem meg. A könnyeim már régen elfogytak, az összeomlás pedig luxus lenne az életembe. Nekem és a…
A történetet a valóság alkotta, mégis a neveket, helyszíneket megváltoztattuk, hogy a benne szereplő embereket megóvjuk.Következzen egy édesanya története, akinek gyermekét túl korán elragadta a halál! Ő mégis talpra állt, és azon dolgozik, hogy ne kelljen meghalnia egyetlen ártatlan embernek sem!…