Állok az ajtóban. Kopognom kellene. Bekopogni és bebocsájtást nyerni. A percek óráknak tűnnek. Emelem a karom. Kopognom kellene. Csak állok ott az ajtóban, állok ott az ajtódban, és azt érzem, kopognom kellene. Még sincs erőm hozzá. Várok. Talán a megfelelő pillanatra, talán arra, hogy megérezd itt…
Már napok, vagy talán hetek óta érlelődött bennem, hogy ideje lenne kitakarítanom az otthonomból mindazt, amire már nincs szükségünk. 28 játékos doboz hevert a szobákban öt éve érintetlenül. A konyhaszekrényben már nem lehetett helyet lelni, mert minden csak volt... és a lomtáramat, vagyis a spejzt…