Véget ért egy újabb hét. Néha azon gondolkodom, hogy az idő olyan szél sebesen repül, hogy nem tudom utolérni. Régen, a régi életemben ólomlábakon járt. Sokszor, leginkább éjjelente azt hittem, sosem jő el a reggel. Az órák éveknek tűntek, amely idő alatt a gondolataim csapdájában nem lelhettem meg…

Van annak valami bája, ha az ember nem éri el az "átlagos" testmagasságot. Szeretek 153 cm. lenni. A tizenkét éves korosztályra való ruhák tökéletesen rám illenek, bár van, hogy a nadrágok hosszából vágni kell. A 36-os, 37-es cipőméret is szuper! Egyszer a pici lányom meg is jegyezte, hogy "Anya! Te…

Van, amikor az ember belátja tévedett, hibát követett el... élete legnagyobb hibáját.... Persze... ezt kellett megtapasztaljam... ezek mind kellettek ahhoz, hogy azzá az emberré váljak, aki vagyok. És sok sok évembe került, mire végre mosolyogva és boldogan tudom álomra hajtani a fejem... elengedve,…