Ülök az otthonomban. Lassan négy éve, hogy megleltem ezt a kicsinyke házat, ahol biztonságra leltünk a gyermekemmel, ahol békében élhetünk, amely az otthonunk. Nekünk előtte csak helyek voltak, ahol laktunk, de egyiket sem nevezhettük otthonunknak. Nem tudtuk, mikor kell tovább mennünk, nem tudtuk,…
Nem is olyan régen, még merőben más életet éltem. Talán életnek sem lehetne nevezni. Reggel felkeltem, és mindent tettem monotonan. Vártam, hogy eljöjjön az éjszaka, majd a reggel, teljenek a napok. Túlélni akartam, és semmi mást. Aztán már túlélni sem. Nem akartam elhinni, hogy csak ennyi egy élet.…