Magyarország, valamikor az 1850-es évek környékén. Van egy hölgy. Korát meghazudtoló felfogással és élettel. És a szerelem. A szerelem, amelyet nem vallhat be senkinek. Ezért megírja a naplójába. És ez a napló előkerül a kertemből 2015-ben. Beleolvastam. És mosolyogtam. Mosolyogtam, mert a napló…

Szeretem Párizst, szeretem az ott élő embereket. Nagyon sok barátom él Párizsban, vagy annak környékén. A lovak iránti szenvedélyemet is egy francia barátomnak köszönhetem, aki testközelből mutatta meg nekem, milyen érzés lóháton vágtázni a semmibe. Láttam az arcát. Mind a mai napig látom magam…

Legendás, pozitív életszemléletem alább hagyott. Kicsit elveszítettem... és a hitem is. Talán majd  reggel felébredvén megrázva magam, megyek tovább az úton, mint ahogyan eddig. De most nagyon bánt. Üvölteni tudnék, az igazságtalanságtól, a fájdalomtól, a dühtől. Most nem tudok nevetni. Most csak…