Két Angyal nézegeti a facebookot:

- Te, hol ez a sok bölcs ember? - Kérdezi az egyik.
- Hogy- hogy hol? A gépek előtt. - Válaszolja a másik.
- És mikor nincsenek a gép előtt, hova tűnek?
- Kimennek az utcára, dolgoznak...
- De itt mindenki olyan, mintha mindent tudna, az életét meg úgy éli, mintha semmit.
- Ezt hogy érted?
- Nézd ezt a sok bölcs és igaz mondást, idézetet. Ennyit a világ összes angyala nem tudna összehordani. Utána nézd meg az embereket az utcán, boltban, munkahelyeken. Mintha nem is ezek az emberek lennének, és soha nem olvasták és adták volna tovább ezeket a gondolatokat.
- Bevallom, ennyi idézet még engem is megzavar. Nemcsoda, hogy az emberek sem bírnak velük. Nézd csak azt az embert ott, neki ugyanúgy tetszik az az idézet, mint az ellenkezőjéről szóló. Azt hiszem itt elolvassák az emberek a dolgokat, tetszik nekik egy percig, és el is felejtik. Elolvassák a következőt, aztán megint a következőt, csak elfelejtenek rajta gondolkodni. De nézd csak, annak a csinos nőnek az új fényképe sokkal több embernek tetszik, mint a legigazabb gondolat. Ott meg egy trágár megjegyzéstől mennyivel jobban odavannak.
- De akkor mikor fogja az ember megtanulni a leckét?
- A leckét? Azt soha. Ezekkel a gondolatokkal nagyon könnyű egyetérteni. De megérteni, és megfogadni, már csak keveseknek sikerül. Az új életük előtt mindig fogadkoznak, hogy ezt nem fogják elrontani, és mégis mindig beleesnek ugyanazokba a csapdákba. Pedig nem kell túl sok mindent a szemük előtt tartaniuk, elég lenne egyetlen egy Jézusi mondat, ahhoz, hogy igaz életet éljenek, és meglegyen mindenük.
- Melyik ez a mondat?
- Csak ez, "Amilyen mértékkel mérsz magadnak, olyan mértékkel mérj másoknak is!".
Szeréni S. Péter