Sokan és sokszor mondták már, hogy túl zárkózott életet élek. Volt, aki úgy fogalmazott falakat húztam magam köré, olyan falakat, amelyeket képtelenség megmászni. Ha valaki mégis úgy döntene, hogy el kezdi bontani, én annál nagyobb  vehemenciával teszem vissza az elbontott téglák helyére az újabbakat és újabbakat... és egyre gyorsabban... és képtelenség velem lépést tartani.... ezért inkább abbahagyja a falak bontását. Nem tulajdonítottam eme mondatoknak nagyobb jelentőséget. Azt hittem... vallottam, hogy valójában nincsenek falak... csak azok hiszik azt, hogy létezik, akik igazából nem is szeretnének tartósabban az életem részei lenni, és ezzel csak a kifogásokat keresik. Aztán, mint mindig Isten, Sors, Univerzum megint ...

Rohanunk. Hamarosan elérkezik az év legmeghittebb ünnepe. Három nap, amely nem szól másról, mint a szeretetről és a békéről. Bennem mégis visszásságokat kelt.Három napig erőltetve szeretünk mindent és mindenkit. Olyan családtagjainkkal ülünk le egy asztalhoz, akik igazából nem is jelentenek semmit... de meghajtjuk fejünket és akaratunkat a hagyományok előtt, és engedünk a hívó szónak. Erőltetve elkészítjük a boldog karácsonyi fotókat, kitesszük megelégedve a facebookra, eljátsszuk, hogy örülünk az ajándékoknak. Aztán eltelik a három nap. Kidobjuk a feleslegesnek vélt meglepetéseket, és újra nem érdekelnek bennünket a rég elveszett családtagok. Majd következő karácsonykor találkozunk, vagy temetésen, vagy valahol. És ennyi. ...

Erős nő vagyok. Nagyon is erős. Oly régóta élem az életem egyedül, hogy megtanultam erősnek lenni. Nagyon erősnek. Egyedül nevelni a gyermekem, dolgozni, háztartást vezetni, és megszervezni az életet. Helytállni a munkahelyen, és helytállni otthon. Mint bárki más. Mint a férjezett nők. Csak én este nem tudok kihez odabújni, nem tudok kit átölelni, és nem tudom senkinek sem a fülébe súgni, "köszönöm, hogy vagy nekem". 

Annyira megszoktam az erős nő szerepét, hogy meglepődöm, amikor az élet olyan helyzetet teremt, ahol végre nő lehetek. Ízig vérig nő. Nem a rettenthetetlen csoportvezető, nem az anyatigris, és nem "a mindig mindent megoldok" nő. Hanem a gyenge. A gyenge, egy kicsit elesett, egy kicsit gyámolításra méltó. 

Annyira ...