Sípszó ébresztett álmomból. Sms. Azon tűnődtem, amíg kerestem a telefonom, hogy vajon szombat hajnalban ki küldhet nekem sms-t. Csak egy szó volt: "Hiányzol." Rég elveszettnek hitt, felső tízezer béli "véletlen" ismerősömtől jött eme üzenet. Akaratlanul is mosolyogni kezdtem. Annyira két különböző…

Gyermekként még álmodunk. Sokat. Sokszor ébren. Még csak álomországba sem kell eljutniuk azért, hogy valami csoda világba léphessenek, ahol az a természetes, és a mindennapi, hogy lehet álmodni! Merni kell álmodni! És az álmok valóra válnak! Aztán ahogy a gyermek egyre inkább a felnőtté válása útján…

Betegek vagyunk. Drága gyermekem nagyon ritkán szokott beteg lenni, megkímélve ezzel engem is, az aggódástól, a féltéstől, az éjjeli fentlétektől. De egy reggel úgy ébredt, hogy fáj a hasa, homloka pedig tüzelt. Amikor azt mondja beteg, ő valóban az, és nem megúszni szeretné a napi kötelezettségeit.…

  Élünk. Ki így, ki úgy. Kinek sikerült megvalósítania az álmait, és van, akiknek nem. A legtöbben itt élnek a szemünk előtt, szépen csendben, szótlanul... senki nem figyel rájuk. Hétköznapi hősök ők, akik semmi mást nem tesznek, mint élik a maguk kis életét. Boldogságban, bőségben. Nem…

Mindig minden változik. A sokszor állandónak hitt, vagy vélt dolgok is. Változunk. Minden mozgásban van, a világunk, az érzéseink, és önmagunk.  Van, amikor a változást érezni, érzékelni lehet. A változás szelét. Amikor a dolgok, amelyek addig megszokottak voltak, már nem olyanok, mint régen. Amikor…