Rászántam magam! Regisztráltam egy pár társkereső oldalra! Saját fotókkal, kedves bemutatkozó szöveggel, adtam magam. És kísérletként regisztráltam Jolánként, mély dekoltázzsal, feszülős ruhában, sok sminkkel, ő is én voltam. És odaírtam, fontos a pénz! Csak a pénz számít. Jolán vagyok, és csak a pénz érdekel! Szerintetek mi történt? 

Midőn elég régóta engem is érint a társkeresés, vagy nevezzük inkább társtalálás kérdésének, gondoltam egyet és regisztráltam pár társkereső oldalra. Nem válogattam, amelyeket feldobott a google, oda regisztráltam magam. Gondoltam, ha véletlenül bejön, akkor még nyerek is vele! Hát... azért nem ez történt.

A kísérlet a következő volt. Regisztráltam magam Kataként. Kata, aki egyedül neveli a gyermekét, él az állataival, dolgozik, és megpróbálja a mindennapokat szebbé, elviselhetővé, különlegessé tenni. A bemutatkozó szövegem is ilyen volt: Élek, megélem az élet pillanatait. Két egyszerű fotót tettem fel magamról. Magamat adtam. Semmi smink, miniszoknya, dekoltázs. Csak én. Kata, úgy, ahogy vagyok. 

Megszületett Szabó Jolán. Jolán elmúlt negyven éves, egyedül él, neki is egy gyermeke van, de csak úgy van a világban. Jolán volt a másik én. Jolánról egy kedves barátom szuper fotókat készített, bár azért kellett rendesen használni a technikát. Volt itt miniszoknyás, szájcsücsörítős, dekoltázsos fotó hegyekben! Sminkes, magas sarkús, feszülős ruhás. Még én magam is meglepődtem, mennyire jól is tudok kinézni, bár Jolán abszolút nem én voltam. (Olyan portfólióm lett, hogy bármelyik manöken megirigyelné, és, ha ezeket elküldeném ügynökségeknek, biztos vagyok benne, hogy sok sok munkára hívnának meg. Egészen addig, amíg nem szembesülnének azzal, hogy 153 cm-rel nem a kifutók világára teremtett a Jó Isten, vagy nem azért születtem le, eme bolygóra, hogy manöken legyek. Ez biztosan nem életfeladatom!)  

Jolán bemutatkozó szövege sok sok karakter lett, többek között, számít az egzisztenciád, mert nem akarlak eltartani... stb. stb. Ha nincs gyereked, ne is keress, mert nem fogok szülni még egyet neked se! Vagyis gondosan figyeltem arra, hogy már a bemutatkozó szöveg is olyan legyen, ami nem biztos, hogy pozitív.

Az ismeretségi körömben, a legtöbb férfi azon kesereg, hogy a társkereső oldalak többsége olyan nőkkel van tele, akik csak a pénzre hajtanak, a hölgyek, pedig azon, hogy a legtöbb pasi csak ingyen szexet akar. Aztán persze mindenki háborog, hogy ez nem így van. Gondoltam teszek egy próbát, és meglátom.

A felmérés természetesen csak az én tapasztalataimra alapul. 

Tehát Jolán esetében volt, hogy előfizetést is kellett vegyek (még jó, hogy ezek nem akkora összegek, amelyeket sajnáltam volna) mert ennyi fotót nem engedett feltölteni a rendszer. Kata esetében beállítottam minden fontosabb paramétert, ott mindenben én voltam. 

Kata és Jolán oldalát is jóváhagyták, semmi kivetni valót nem találtak benne. Nyilván ez is volt a cél. Tehát mindketten Kata és Jolán is elindultunk az internetes társkeresés világába.

Nos... ami azonnal szembejött velem, minden társkereső oldalon ugyanazok, vagy többségében ugyanazon férfiak írtak rám. Még a szöveget sem cserélték le. Voltak bunkók is, de mint mondottam ezeket nem fogom ecsetelni. Kata (vagyis az igazi énem) három nap alatt, összesen hét levelet kapott, már amelyik értékelhető volt, de végül egyik férfi sem nyerte el a tetszésem, így nem találkoztunk. Igazából komolyabb beszélgetésbe nem is kezdtem senkivel sem. Illetve akadt egy, hát nem is tudom, nevezhetem-e férfinak, akivel azért beszéltem pár szót. A következő üzenet jött tőle:

Szia!
Írok kicsit többet... igyekszem alapos lenni  :-)

Másfél éve élek egyedül, február ota vagyok hivatalosan is elvált.
Két lányom van, már "felnött" huszonévesek, nem lakunk együtt.
Jelenleg, éppen mert egyedül vagyok és nincs társam, akihez kötödnék,
3 helyen lakom
Pesten keveset vagyok, mert miért is ülnék ott egyedül a lakásban? :-)
Egy tanyán élek. Miért is?

A lovak miatt :-)
Ugyanis itt a közelben van egy tanyam + legelö + 2 lovam... és ez a
világ legjobb lovasterepe.
Szenvedélyesen szeretem ugyanis a lovakkal valo együttlétet... a
lovaglást is persze, de nem csak azt.
Ezért olyan társat szeretnék találni, aki legalábbis érdeklödik
eziránt a "természetközeli" életforma iránt... szeret kirándulni, nem
retteg a nagy, szörös állatoktol :-)

Részletesen írt még a munkájáról, meg pár dologról, de a lényeg ez. Lovas férfi volt, de valamiért még sem éreztem, hogy találkoznunk kellene, főleg, amikor felhozta, hogy mutassam meg neki a lovamat. Hát bizony, én nem viszek vadidegen embereket a lovamhoz, mint ahogyan a gyerekemnek sem mutatok be akárkit. És ezzel el is halt a történet. 

Még érkezett pár levél, de egyiknél sem éreztem, hogy kellene bármit is tegyek!

És akkor a meglepetés! Jolán 53 oldalnyi! Jól értettétek, nem 53 db levél, hanem 53 oldalnyi levelet kapott már a regisztrációt követő első éjjelen! 53 oldalnyi levél érkezett egy olyan nőnek, aki csak smink, meg szuper fotók, de igazából üres a lelke, és nem is csinál titkot abból, hogy fontos számára a pénz! Illetve, hogy csak a pénz számít! 53 oldalnyi levél! Ebben férfiak küldtek fotókat házaikról, autóikról, és ígértek minden szépet és jót Jolánnak. Nyilván az elküldött fotók valódiságát azért nagyon nem teszteltem, de bizonyos információkat össze lehet szedni a netről, és többé kevésbé valódiak voltak az írások. ÉS érkezett egy érdekes levél: 

Szia!
Írok kicsit többet... igyekszem alapos lenni  :-)

Másfél éve élek egyedül, február ota vagyok hivatalosan is elvált.
Két lányom van, már "felnött" huszonévesek, nem lakunk együtt.
Jelenleg, éppen mert egyedül vagyok és nincs társam, akihez kötödnék,
3 helyen lakom
Pesten keveset vagyok, mert miért is ülnék ott egyedül a lakásban? :-)
Egy tanyán élek. Miért is?

A lovak miatt :-)
Ugyanis itt a közelben van egy tanyam + legelö + 2 lovam... és ez a
világ legjobb lovasterepe.
Szenvedélyesen szeretem ugyanis a lovakkal valo együttlétet... a
lovaglást is persze, de nem csak azt.

Egzisztenciálisan tökéletesen megfelelek neked. Ha nem szereted a lovakat nem gond, majd átszervezem az életem! 

Igen... bizony... Kata és Jolán ugyanattól a fickótól kapott levelet, még a szöveg sem módosult, csak bizonyos helyeken. Ennyi.... 

Azt hiszem nem a netes társkeresők lesznek a kedvenc helyeim. 

A világ tele van normális férfiakkal, és normális nőkkel, csak valamiért ők nem találkoznak.

Persze arra is van példa, amikor valaki az internetes társkeresőn lelte meg élete párját. ÉN nem mondom, hogy ez lehetetlen. 

Nem mondom, hogy elkeseredtem, de bizony manapság bár sokan társat keresünk, nők és férfiak egyaránt, most mégis ez lett a teszt eredménye. Vagyis, ha nincs rajtam smink, nem dobom be magam, a férfiak még csak rám sem írnak. Aztán itt van Jolán, aki tényleg belevaló csaj a kinézete alapján és végeláthatatlan ajánlatokat kap megfelelő egzisztenciával rendelkező férfiaktól. 

Ennek a történetnek nincs tanulsága. Csak megtörtént. 

Miben bízhatok? Sarkadi Kriszta mondja egy meditációban: 

Szükségtelen, hogy a társam, vagy egy kapcsolat keresésére induljak. Belső bölcsességünk fog minket egymáshoz vonzani. Nem türelmetlenkedem és nem aggódom,mert tudom, hogy a kapcsolatunk  annak időzítése, és minden egyéb körülmény már elrendeződött. Mert mély meggyőződéssel hiszem, hogy a lelkem akaratának megfelelően, minden úgy történik, ahogy ez minden érintettnek a legjobb! 

Most úgy érzem csak ebben bízhatok. Illetve, ahogyan Sarkadi Kriszta mondja: Mély meggyőződéssel hiszem! 

Hiszen lennie kell valahol egy ilyen férfinak. Aki elfogad smink nélkül, farmerban, kutyusokkal, macskákkal, lovakkal, és egyéb állatokkal együtt. Akinek valóban nem a dekoltázs számít, hanem én. Lennie kell valahol.

Ahogyan egy szívemhez közel álló ember egyszer mondta nekem: A sors előbb utóbb rendezi a tévedéseit! 

Nekem pedig már más nem maradt, csak a remény, és a hit. A hit, hogy létezik még igaz szerelem. Ebben az életemben, ezen a bolygón, ebben az idősíkban!