Vannak az életben találkozások, amelyek hosszú időre nyomot hagynak az emberben, és vannak olyanok, amelyekről azt hisszük, egy életre sebeket ejtenek a szíven. Az új életem tele van nagy találkozásokkal. Csodálatos találkozásokkal. A régi életemben is voltak nagy találkozások, amelyekért , mint…
Néztem őt! Itt ül a teraszomon, dohányzik. Meggyötört volt. Nem ismerem olyan rég óta, de még nem láttam ilyennek. Kettőnk közül ő volt az erős, a bátor, aki tudta merre akar menni, és nem érdekelte senki és semmi. Most szomorúság tükröződött a szemeiben. Mérhetetlen szomorúság. Csak nézett rám.…
Változunk. Mindannyian. És mindannyiunknak van múltja. Mindannyian megéltünk, és átéltünk dolgokat. Vannak közöttünk olyanok, akiket szinte megbénít a saját múltja. Akik még mindig valaminek a fogságában élnek... valaminek, ami rég elmúlt... de még mindig árnyat szór a jelenre, megbénítva ezzel a…
Arra az elhatározásra jutott, hogy megtanít táncolni. Sosem táncoltam, sosem tanultam, és soha nem is éreztem, hogy hiányzik ez az életemből. De amit ő egyszer a fejébe vesz, azt véghez is viszi. És mindezt olyan szeretettel, hogy nekem nincs erőm meggátolni ebben. Amióta végre képes vagyok…
Volt egy mondásom. Előszeretettel alkalmaztam: Az élet szép, és tele van kihívásokkal! Manapság már másként használom: Az élet szép! ... Mert addig emlegetem a kihívásokat, amíg meg is kapom! Így már nem teszem hozzá! Nem kellenek a kihívások! Elég volt belőlük.
Sok minden történt az utóbbi pár…
Megismertem, megismertük Őt! A gyermekem mindig különös kapcsolatot ápolt ezzel a kicsi lélekkel, akinek neve: Babi! Ő "csak" egy ló, és a legnagyobb küzdő ezen a Földön! Kicsi, kiéhezett, sebekkel teli testében dobog a világ legnagyobb szíve! 10 versenyló küzdeni akarása lakozott benne, és egy…
Szeretem a csendet. Szeretem hallani a hangját. A csend hangjai... mindig megnyugtatnak. A régi életemben sosem hittem volna, hogy a csend a legcsodálatosabb dolgok egyike, amely körülölelhet. De ma nem szerettem a csendet. Ma valahogy más volt a csend, mint lenni szokott. Ma fojtogatott.…
Az elmúlt napokban valahogy természetessé vált, hogy megjelenik. Talán már hiányzott volna, ha esetleg nem érkezik meg. Ömlött az eső! Egész nap csak esett és esett.... mintha az ég is siratna valamit. Talán a februárt, a tél elmúlását sajnálta, és talán így köszöntötték az égiek a márciust, a…
Sípszó ébresztett álmomból. Sms. Azon tűnődtem, amíg kerestem a telefonom, hogy vajon szombat hajnalban ki küldhet nekem sms-t. Csak egy szó volt: "Hiányzol." Rég elveszettnek hitt, felső tízezer béli "véletlen" ismerősömtől jött eme üzenet. Akaratlanul is mosolyogni kezdtem. Annyira két különböző…
Gyermekként még álmodunk. Sokat. Sokszor ébren. Még csak álomországba sem kell eljutniuk azért, hogy valami csoda világba léphessenek, ahol az a természetes, és a mindennapi, hogy lehet álmodni! Merni kell álmodni! És az álmok valóra válnak! Aztán ahogy a gyermek egyre inkább a felnőtté válása útján…