2010-ben diagnosztizálták édesanyámnál a daganatos betegséget. Tüdő daganat... rosszindulatú... mint nagymamámnál és nagypapámnál. Az ember meghallja azt a szót, hogy rák, és egyből arra gondol, harcolni kell! Nem adhatom meg magam! Még vannak álmaim, terveim, vágyaim! De aki két tüdőrákos embernél…
Lassan véget ér a nap. Nyugovóra tér a város, és én is. Bár még mindig gondolkodom egy mondaton. Mélyen megérintette a lelkem és szívem. Vannak gondolatok, amelyekkel nagyon is egyet tudok érteni, és vannak, mint jelen esetben ez a mondat is, amivel nem tudok, mit kezdeni. Igaz lenne? Tényleg így…
Hosszú idő után végre megint elmondhatom magamról, hogy a lelkem jól érzi magát. Nem is tudom, mikor kezdődött. Talán csak ahogyan teltek a hónapok, úgy rakódott egyre több és több stressz az életemre, az életembe. Csak azt vettem észre, ami öröm volt eddig, az most feszültséget kelt bennem. És ez…
Elakadtam a bürokrácia útvesztőjében. Végső megoldásként a belvárosba kellett menjek, hátha ott orvosolni tudják a megoldandó feladatomat. Sosem megyek a városba kocsival. Leteszem az autóm egy P+R parkolóba, aztán irány a metró. Most is így tettem. Bár kora délelőtt volt, meglepett a tömeg. Azt…
Fáradtan ébredtem. Pár napja valahogy így vagyok ezzel. Kicsit túl aggódtam az életem, a létezésem. Valahogy beleragadtam a mókuskerékbe... foglyul ejtett a szürkeség... és nem akart elereszteni. A lelkem jelezte, ideje megpihenjek, ideje felhagyjak a folyamatos idegeskedéssel, a félelmeimmel, az…
Ülök az otthonomban. Lassan négy éve, hogy megleltem ezt a kicsinyke házat, ahol biztonságra leltünk a gyermekemmel, ahol békében élhetünk, amely az otthonunk. Nekünk előtte csak helyek voltak, ahol laktunk, de egyiket sem nevezhettük otthonunknak. Nem tudtuk, mikor kell tovább mennünk, nem tudtuk,…
Csodás és egyben fárasztó hét van mögöttünk. Együtt vagyunk a gyermekemmel, és a barátnőjével. Mostanában sokszor előfordul, hogy kétgyermekes édesanyává avanzsálódom. Szeretem... bár a lakásunk összképe egy egy ilyen időszak végén leginkább egy katasztrófa sújtotta övezethez hasonlít.
Számomra a…
Késő éjjel volt. Megérkezett a vihar. Szobámba hallgatom az esőcseppek hangját a nyitott ablaknál. Egy egy villámlásnál kivilágosodik a szoba, szürreális képet festve a helységről. Hallgatom a dörgéseket. Emlékszem gyerekkoromban minden villámlás után azt számoltuk, mennyi idő múlva halljuk meg a…
Néztem őt! Itt ül a teraszomon, dohányzik. Meggyötört volt. Nem ismerem olyan rég óta, de még nem láttam ilyennek. Kettőnk közül ő volt az erős, a bátor, aki tudta merre akar menni, és nem érdekelte senki és semmi. Most szomorúság tükröződött a szemeiben. Mérhetetlen szomorúság. Csak nézett rám.…
Mindig voltak barátaim. Vélt barátaim. Akiknek csak addig voltam fontos, amíg az érdekük úgy szolgálta. A régi életemben ez már szinte természetes jelenségnek számított. Amikor kellettem ott voltam, amikor nekem kellett volna, hogy megfogja valaki a kezem, hiába néztem körbe az életemben, senki nem…