Kezdődött a nap. A szokásos mondhatni rutinnal. Már a reggel éreztette velünk a napsugarak melegét. Vártam ezt a napot, mint ahogyan manapság már minden reggelt, és éjjelt várok az életemben. Mosolyogtam. A friss kávé illata belengte az otthonom. Békében, a lehető legnagyobb békességben…

Napok óta bizonytalannak éreztem magam. Szédültem... nem folyamatosan, de alkalmanként olyan érzés kerített hatalmába, mintha két dimenzió között lebegnék. Szörnyű érzés volt. Nagyon rossz érzés. Bizonytalannak éreztem minden mozdulatomat. Volt már ilyen. Akkor a fülemmel voltak gondok, és kértem az…

    Élet. Éljük, túléljük, hiszünk, remélünk, álmodozunk, bízunk..... aztán egyszer csak feladjuk. Vége lesz... mindennek... az álmoknak, a vágyaknak, a hitnek... és nem marad semmi. Ott állunk életünk romja felett, és azon gondolkodunk, hol rontottuk el? Hol kellett volna, hogy másként…

Alapvetően mindannyian a túlélésre vagyunk kódolva, még akkor is, ha ezt nem hisszük. Túl szeretnénk élni az életet, az életünket, megvárni, amíg felnő a gyermek, vagy felnőnek a gyermekek, vagy egyéb más célokat tűzünk ki magunk elé. Mert ott van bennünk a túlélésre való vágy. Bármennyire is bele…

Volt egy mondásom. Előszeretettel alkalmaztam: Az élet szép, és tele van kihívásokkal! Manapság már másként használom: Az élet szép! ... Mert addig emlegetem a kihívásokat, amíg meg is kapom! Így már nem teszem hozzá! Nem kellenek a kihívások! Elég volt belőlük. Sok minden történt az utóbbi pár…

Csodálatos idő volt. Szerettem a napsütést, és szerettem a reggelt. Ma mindent szerettem. Végre úgy nyitottam ki szemeimet, hogy mosolyogtam... mosolyogtam, mert tudtam, hogy ma is csodás élmények várnak rám.  Pillangóhatás: A pillangó-effektus elmélet szerint, ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát…

Szeretem a csendet. Szeretem hallani a hangját. A csend hangjai... mindig megnyugtatnak. A régi életemben sosem hittem volna, hogy a csend a legcsodálatosabb dolgok egyike, amely körülölelhet. De ma nem szerettem a csendet. Ma valahogy más volt a csend, mint lenni szokott. Ma fojtogatott.…

Az élettől ajándékba kapott napok. Amikor látszólag nem történik semmi. Az élet adta ajándékok ezen napok, amikor időt lehet szakítani önmagunkra, az életünkre, a gondolatainkra. Ma nem jött hozzám. Tudtam, hogy így fog történni, mégis azért titkon reméltem, hogy besétál otthonom ajtaján. Nem…

Az elmúlt napokban valahogy természetessé vált, hogy megjelenik. Talán már hiányzott volna, ha esetleg nem érkezik meg. Ömlött az eső! Egész nap csak esett és esett.... mintha az ég is siratna valamit. Talán a februárt, a tél elmúlását sajnálta, és talán így köszöntötték az égiek a márciust, a…

Ráérek gondolkodni. Nekem a gondolkodás nem tesz jót... saját elmém csapdájába esve, megoldhatatlanságig fejlesztem a legapróbb megoldandó feladatomat is. Aztán kétségbeesek.. nagyon... és nem vagyok képes látni sem a szépet, sem a csodákat... csak a tornyosuló gondokat... amelyek valójában nem is…