Telnek a napok csendesen. Az elmúlt időszakban megtapasztalhattam.... megint,... milyen az, amikor az ember közel kerül ahhoz, hogy elveszítsen valamit, ami fontos neki. Hosszú hosszú időn keresztül természetes volt, hogy van. Ugyan gondosan ápoltam, de nem gondoltam, hogy elveszíthetem. Aztán egy…
Vannak napok, amikor a csend telepszik a létezésre. És ez olyan jól eső csend. Amikor látszólag nem történik semmi, béke és nyugalom van, miközben a mélyben dolgoznak az erők az energiák egy szebb élet megteremtésének reményén. Lassan visszatér minden a megszokott kerékvágásba. Kezdetét vették a…
Csontomig hatol a hideg. Felhúzom a kabátomat, a kesztyűmet. Rohanok a dolgomra. Amikor hallottam a rádióban, hogy rég nem látott hideg érkezik hazánkba, úgy gondoltam, én bizony bevásárolok úgy, hogy a hétvégén ki se kelljen mozduljak meleg otthonom biztonságot nyújtó falai közül.
Későn ébredek.…
Sétálunk. Hideg van, de már több, mint egy hete az otthonunkból ki sem tettük a lábunk. Betegek vagyunk. Ma elérkezettnek láttam az időt, ha csak pár percre is, de kimozduljunk. Csodáljuk meg a közelgő karácsony fényeit a környező házakon, és mélyen szívjuk be a friss levegő illatát. A…
Már napok, vagy talán hetek óta érlelődött bennem, hogy ideje lenne kitakarítanom az otthonomból mindazt, amire már nincs szükségünk. 28 játékos doboz hevert a szobákban öt éve érintetlenül. A konyhaszekrényben már nem lehetett helyet lelni, mert minden csak volt... és a lomtáramat, vagyis a spejzt…
Séta a múltban. Emlékképek, amelyekről azt hittem, már elvesztek. Régen volt... nagyon régen. A mi családunkban már nem élnek a nagy öregek, akik meséltek nekünk családról, a régi életről, a háborúkról. Nagymamám egyszerű falusi asszony volt. Sokszor ültem az ágya szélén, miközben ő mesélt.…
Néztem utánad. Néztem, ahogyan távolodsz... tőlem... egyre messzebb és messzebbre jutsz... és én csak álltam a semmi közepén és néztelek. És nem tettem, nem tehettem semmit. Csak néztem, ahogyan elmész....
Annyi mindent szerettem volna az életemben... és annyi mindent nem, amelyet aztán mégis…
[caption id="attachment_1257" align="alignnone" width="574"] Ferenczy Károly A festőnő[/caption]
Megérkezett az ősz. A reggelek egyre hűvösebbek, a nap egyre később ébreszti a Föld lakóit. A természet lassan pihenni készül, olyan csodás színeket rajzolva a tájnak, amelyeket a legcsodálatosabb…
Nem számít a külső.... Akit érdekelsz, az a belső értékeidet fogja nézni.... stb. stb. Igen... ez akár igaz is lehetne. Lehetne. De sajnos manapság nincs így. Mert valljuk be őszintén, mi nők is szívesebben találkozunk olyan férfival, aki "jól" néz ki, bár ugyan van az a mondás, ha egy férfi egy…
Vannak napok, amikor az ember szinte haza menekül biztonságot nyújtó otthonának négy fala közé. Van, amikor a külvilágtól haza kell menekülni, hogy az ember összeszedve újra magát másnap megint ereje teljében legyen. Biztonságos otthon... végre van ilyenem... Nekem több, mint három évtizedig…